Története
Amerikában sok olyan "utcai" hócipős macska él, amely elsősorban sziámi anyamacskától és kóbor bikolor kandúroktól származik. S mivel ez a cica igen mutatós, nem volt nehéz megjósolni, hogy előbb-utóbb felfedezik. A megszállott macskatenyésztők kidolgozták a tenyésztési teendőket, és a kiállításokon megjelent az új fajta: a hócipős macska. Nagyon valószínű, hogy nemsokára a világ számos országába eljutnak ezek a rendkívül érdekes, látványos megjelenésű cicák.
Általános megjelenése
Az állat olyan, mint egy rövid szőrű birman, himalája mintázattal, fehér mancsokkal és arcorri résszel. Alapvetően magán viseli mind a sziámi macska, mind pedig az amerikai rövid szőrű macska jellemző fajtabélyegeit. Testformája lényegében keleti típusú, de némileg termetesebb és súlyosabb, mint a sziámi macska. Feje gömböyű, orrnyerge erőteljes, és tulajdonképpen ez különbözteti meg a többi keleti fajtától.
Viselkedése
Többnyire nem annyira lármás és hangos, mint a sziámi, de nem is olyan csendes, mint a legtöbb rövid szőrű macska. Élénk, éber, értelmes állat. A hosszú egyedüllétet nem kedveli.
